Pásztó város Nógrád megyében, a Pásztói járás székhelye. Az évszázadok során főleg kereskedelemmel foglalkozó mezővárosként vált ismertté. Lakóinak száma – Hasznos és Mátrakeresztes városrészekkel együtt – kilencezer fő.

 

 Magyarország

Régió

Észak-Magyarország

Megye

Nógrád

Jogállás

város

Irányítószám

3060

Körzethívószám

32

Népesség

Teljes népesség

9124 fő (2018. jan. 1.)[2] +/-

Népsűrűség

126,89 fő/km²

Földrajzi adatok

Terület

72,6 km²

Időzóna

CET, UTC+1

Elhelyezkedése

Pásztó (Magyarország)Pásztó

Pásztó

Pozíció Magyarország térképén

é. sz. 47° 55′ 10″, k. h. 19° 41′ 52″

Pásztó (Nógrád megye)

A város a Mátra nyugati lábánál, a Zagyva-folyó és a Kövecses-patak által határolt dombháton települt. Gyöngyöstől északnyugatra, Tar, Mátraszőlős, Zagyvaszentjakab, Kozárd és Csécse között fekszik.

 

A város tengerszint feletti magassága 171 méter. A törmelékkúp által alkotott dombhát 10-30 méter magasan emelkedik ki környezetéből, és nyugatról a Zagyva-folyó völgye, keletről pedig a Mátra 700-800 méteres hegykoszorúi határolják. Északról és délről a Zagyva-folyó völgye nyitott. Már a középkorban a város egyik területének legmagasabb pontját a templom és az apátság foglalta el, s tőlük keletre egy törttengelyű főút mellett, majd az ebből kiinduló mellék- és összekötő utak mentén terebélyesedett ki Pásztó városa. Pásztóhoz tartozik Hasznos község a tőle több kilométerre lévő külterületi lakott hellyel, Mátrakeresztessel, régebbi nevén Alsóhutával. Az utóbbi 30 év építkezései főleg a Homok és Fenek nevű dűlőkben folytak, kertes házas beépítéssel. A belváros területén a régi földszintes házak helyén többszintes bérházak épültek.

 

A Zagyva-völgye az egyik összekötő út az Alföld és a Felvidék között. Ennek középtáján jó domborzati viszonyok mellett, a vulkanikus talaj hamar a szőlőművelés egyik központja lett, amely megalapozta az ezen a tájon lévő települések sorsát.

 

A Kövecses-patak felduzzasztásával kialakított Hasznosi-tározó, a Zsiló-völgy, a Mátrakeresztesről kiinduló gyalogos ösvények kellemes tájra vezetik a turistákat. Erdői a meleget kedvelő tölgyes, cser, s fentebb pedig gyertyános, bükkös elegyekből állnak. Az ipari üzemek messze vannak, a város levegője tiszta. 

 

Pásztót 1984. január 1-jén nyilvánították várossá.

 

1984-ben Pásztóhoz csatolták az addig önálló Hasznos községet annak részével, Mátrakeresztessel együtt. Hasznos szinte összeépült a várossal, Mátrakeresztes távolabb fekszik a Mátra völgyében, mindkét település falusias jellegű.

 

Szintén Pásztóhoz csatolták 1984-ben Mátraszőlőst, de ez a község 1991-ben újra önállóvá vált.

 

Kelet-nyugat fekvésű településrész Pásztótól keletre a Kövecses-patak mellett a Nyugati-Mátra lábánál. Pásztóval nyugat felől már szinte összeépült. A keresztülvezet rajta a Pásztó-Galyatető-Mátra-nyereg közút, a Mátra egyik fő közlekedési útvonala. Ezen az úton közelíthető meg Mátrakeresztes is.

Forrás: Wikipédia